RONCSAUTÓ

A gépjárművek a modern kor embere számára a mobilitást megtestesítő összetett műszaki termékek, amelyek magukban egyesítik az adott kor legmodernebb technikai, technológiai vívmányait.  Ma még tipikusan a belsőégésű motorral szerelt erőátviteli egységek uralják a gépjárműpiacot, azonban a jövőben mindez változni fog a fosszilis energiaforrások fogyása, drágulása, valamint a hagyományos benzin/gázolaj tüzelőanyag elégetéséből származó, az üvegházhatásért nagymértékben felelős CO2-gázok kibocsátás-csökkentése érdekében. A jövő autói egyértelműen az ultra szegény emissziós, elsősorban villamos meghajtású, illetve hidrogén tüzelőanyag cellás járművek lehetnek, amelyek segítenek Környezetünk emisszióval való terhelésének csökkentésében.  A járművek gyártása során közel ötezer alkatrészt használnak fel és bár az összeszerelő üzemekben néhány óra alatt összeáll egy csúcsmodell, azért ezeknek az alkatrészeknek a beszállítóknál történő gyártásához lényegesen több időre van szükség.  Ma egy átlagos jármű megtervezése, a külső formák véglegesítése, a szélcsatornában való mérések és az autó alkatrészeinek, majd az egész járműnek a tesztjei éveket vesznek igénybe és magának a gyártósornak az összeállítása is igen hosszú ideig tart. Az ezzel járó hatalmas költségeknek köszönhetően egy új autó szériát legalább 4-5 évig gyártanak annak érdekében, hogy a tervezésbe, tesztelésbe fektetett beruházások megtérüljenek. Ma, ha egy új technikai, technológia vívmány autószalonokon történő bejelentése megtörténik, ne higgyük azt, hogy mindennek azonnal látszata lesz az autógyártásban! Jó, ha három-négy év múlva, egy soron következő szériában viszont tudjuk majd látni.

 

A GÉPJÁRMŰ A MOBILITÁS STÁTUSZSZIMBÓLUMA, AZONBAN CSAK ÉSSZERŰEN HASZNÁLJUK! HA TEHETJÜK BELVÁROSBAN VEGYÜK INKÁBB A TÖMEGKÖZLEKEDÉST IGÉNYBE! AZ ÁLTALUNK VÉGELEGESEN ELHASZNÁLTNAK TEKINTETT JÁRMŰVET PEDIG CSAK ÉS KIZÁRÓLAG ARRA FELJOGOSÍTOTT ÁTVEVŐHELYEN ADJUK ÁT A REGISZTRÁLt AUTÓBONTÓKNAK, HULLADÉKKEZELŐKNEK!

 

Az autó rövid története:

A modern kori ember már az ipari forradalom munkavégzésre alkalmas gépeinek megalkotása óta próbálkozott egy olyan mobil szerkezet megalkotásához, amely függetlenül bármely pályától képes egyik helyről a másikba eljutni és személyeket és árucikkeket szállítani. Az első automobilt Karl Benz bocsátotta útjára 1886-ban, de mindehhez szükség volt a 20 évvel korábban megkomponált benzinmotorra is, amelyet Nikolaus August Ottonak köszönhetünk. A 20. század első évtizedének végére a Ford T-.Modelljével - amelynek megtervezésében és összeállításában egy magyar származású mérnök, Galamb  József alkotott maradandót - kezdődött meg a járművek sorozatgyártása, amely diadalútja azóta is töretlenül tart. Az autók rengeteget fejlődtek külső megjelenésükben, hajtásrendszerükben, tüzelőanyag-hatékonyságukban és különösen a járművekben alkalmazott biztonságtechnikai megoldásoknak. Elegendő ha itt a biztonsági övre, a blokkolásgátlóra, a különböző stabilitási rendszerekre, vagy a légzsákra gondolnunk, amelyek elterjedésének számos embertársunk köszönheti életét, biztonságát.

 
A világ autóipara ma évente több, mint 70 millió darab gépjárművet gyárt, ebből Európában több mint 20 millió darab autó készül. A gépjárművek legnagyobb része személyautó, amelynek átlagos aránya az összes járműállományban 73% (Európában 85%, amely 18 millió személykocsit jelent).

Egy átlagos gépjármű ma 5.000-nél több alkatrészből és számos szerkezeti anyagból tevődik össze. A nyersanyag- és ásványi kincsek rohamos kiaknázása, az egyre erősebben érvényesülő - és az elfogyasztott jármű-tüzelőanyagok mennyiségével szorosan összefüggő - környezetszennyezés növekedésének hatására az autóiparban is fokozatosan teret nyert a takarékosabb, kisebb motorokkal szerelt, gazdaságosabban működtethető járművek új generációja, amelyet leginkább a könnyűépítési elv érvényesítésével érnek el a gyártók.

 

Ez azonban a hagyományos vas- és acélanyagokkal szemben a könnyűfémek és a környezetvédelmi szempontból nehezebb újrahasznosíthatóságú műanyagok fokozott alkalmazásával jár együtt, amely viszont az égetői, hulladéklerakói oldalon okoz újabb nehézségeket..

 

A személygépkocsikat ma a fejlett országokban 8-10 évig, másutt akár 18-20 évig is használják, ezt követi ronccsá válásuk, amikor az autó hulladékként jelenik meg.

 

Környezeti hatásai:

Egy átlagosan 1 tonna tömegű középkategóriás autó előállításához közel 5.000 alkatrészre, rengetegféle szerkezeti anyagra, igen nagy mennyiségű energiára és emberi munkára van szükség. Az autók működtetésük során több ezer liter tüzelőanyagot égetnek el belsőégésű motorjaikban, amelyből több tonna CO2-emissziót bocsátanak ki a levegőbe. Mindehhez hozzájön még a szervizelésükhöz, karbantartásukhoz, javításukhoz felhasznált alkatrészek, energia és munkaráfordítás összege is. Elhasználódása után egy átlagos roncsautó nagyjából 1.000 kg-nyi szerkezeti anyag komplexumot alkot, amelyből közel 70%-nyi fém, 15-20%-nyi szerves anyag (műanyag- és gumi alkatrész), valamint 10% körüli egyéb szervetlen anyag (üveg, textil … stb.) kerül ki, amelyeket a lehető legnagyobb mértékben vissza kell forgatni a szerkezeti anyagok körfolyamatába!

 

A nem szakszerű roncsautó-kezelés során elsődlegesen a járművek üzemanyagai (olajok, hűtőfolyadékok és közegek, fékfolyadékok, akkumulátorsavak és fagyálló ablakmosó folyadékok) kerülhetnek a környezetünkbe, szennyezhetik be élővizeinket, a talajt

A kibontott nem eladható műanyag- és gumialkatrészek gyakran vándorolnak védett erdőkbe, területekre (lásd Tétényi-fennsíkon illegálisan lerakott autóbontási hulladékok)

Az illegális autóbontásból kinyert és minősítetlenül visszaépített alkatrészek fokozottan veszélyeztetik a közlekedés-biztonságát, más közlekedők egészségét, életét!

 

Megelőzés:

A SZAKSZERŰ ÉS A KÖRNYEZETET LEGKEVÉSBÉ TERHELŐ RONCSAUTÓ-KEZELÉS ÉRDEKÉBEN NE ADJ ÁT RONCSAUTÓT NEM REGISZTRÁLT AUTÓBONTÓNAK, HULLADÉKKEZELŐNEK! RONCSAUTÓD NE TÁROLT OTTHON, ABBÓL NE BONTS KI ÉS NE ADJ EL MINŐSÍTETLENÜL ALKATRÉSZEKET, MERT EZZEL MÁS KÖZLEKEDŐ ÉLETÉT SODORHATOD VESZÉLYBE!

GÁTOLD MEG, HOGY AZ OTTHON TÁROLD AUTÓBÓL ÜZEMANYAGOK FOLYHASSANAK KI ÉS KERÜLHESSENEK A TALAJBA, CSATORNÁBA, ÉLŐVIZEKBE!
HA ELHAGYOTT RONCSOT LÁTSZ ÉRTESÍTSD A TERÜLETILEG ILLETÉKES ÖNKORMÁNYZATOT, KÖZÚTKEZELŐT, ERDÉSZETI TÁRSASÁGOT! ŐK TUDNI FOGJÁK A SZÜKSÉGES TEENDŐKET, NE AKARD A MUNKÁT HELYETTÜK ELVÉGEZNI!

A roncsautók újrahasznosítása:

Ma az autóroncsok fémanyagai az ún. shreddertechnológia alkalmazásával visszanyerhetők. Problémát okoz azonban a mintegy 20-25 tömeg%-ot kitevő ún. shredderezési könnyűfrakció kezelése, amely a legutóbbi időkig is elsődlegesen lerakókba jut. Meg kell oldani a könnyűfrakcióban levő szerves anyagok (műanyag-, gumi-, faanyagok) kinyerését és lehetőség szerint anyagában történő hasznosítását. Még mindig jobb ehhez képest is ezeket az anyagokat energetikai hasznosításnak alávetni, mintha azok lerakóba kerülnének, ne felejtsük el a lerakóban a szerves anyagok metán képződése mellett nagyon lassan bomlanak le és a metán 29-szer jobban gerjeszti az üvegházhatást, mint a szabályozott füstgáztisztítóval működő égetőművek CO2-emissziója!

 

A roncsautók szakszerű kezelése akkor biztosítható, ha azok a regisztrált autóbontókhoz, hulladékkezelőkhöz kerülnek. Ezek a szereplők megfelelően elvégzik az üzemanyagok eltávolítását, elkülönített kezelését.

Mindezzel közel 50 liter különösen veszélyes folyadéktól (olajtól, fagyállótól, savtól) mentheted meg környezeted, így az nem kerül majd talajba, csatornába, élővízbe).

A szakszerűen előkezelt feldolgozott roncsautó mintegy 1.000 kg-nyi tömegéből mai szinten legalább 85%-nyi mennyiséget kell a kezelőknek újrahasznosításba vinniük, ez átlagosan 850 kg-nyi hasznosulást jelent egy-egy autónál!

Egy roncsautó a környezetben illegálisan hátrahagyva nagyjából 10 m2-nyi területet borít be, nem beszélve az elmondhatatlan esztétikai illúziórombolásról…

A kezeletlenül lerakott autó fokozott környezeti kockázatot jelent és nem kisebb balesetveszélyt a benne figyelmetlenül játszó gyerekekre, azokkal érintkező egyéb élőlényekre.

Az újrahasznosítás egyik alapfeltétele, hogy az autóroncsot egészben, minden főegységét magában foglalva, azokat otthon nem lebontva és másoknak el/átadva, valamint egyéb szennyezőket nem belepakolva vigyük el az engedéllyel rendelkező autóbontóknak, hulladékkezelőknek.

Így érhetjük el legális módon a legjobb átvételi árat, amelyet az átvevő fizet nekünk alkatrész maradványértékként vagy szerkezeti anyag átvételi árként az autó leadásakor.

 

NE FELEJTSD EL!

 AZ AUTÓRONCSOT CSAK ARRA ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ BONTÓSNAK/HULLADÉKKEZELŐNEK ADD ÁT, HA NEM ÉRTESZ HOZZÁ NE TEKINTSD SAJÁT ALKATRÉSZ- ÉS ALAPANYAG LELŐHELYNEK, VIGYÁZZ A KÖRNYEZETRE FOKOZOTTAN VESZÉLYES OLYAN ÖSSZETEVŐIRE, MINT AZ ÜZEMANYAGOK, PIROTECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉS TÉGY AZÉRT, HOGY A RONCSAUTÓK MINÉL KISEBB HÁNYADA KERÜLJÖN LERAKÓBA!